Recenzió – Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról

Írta: Parák András, ELTE PPK

Ezen cikkünk az Annomentál új képzése révén született. Képzésünkön a nárcizmus jelenségét járjuk körbe, a kurzus oktatója Dr. Bánki György, pszichiáter, a nárcizmussal kapcsolatos zavarok legismertebb itthoni szaktekintélye. Évtizedes tapasztalatait könyvében, „A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról” című műben örökítette meg, cikkünkben ezt a könyvet szeretnénk ismertetni. 

A könyv vezérfonala már az előszóban és a felvezetésben kibontakozik: a szerző célja, hogy adjon egy átfogó képet a nárcisztikus különféle megjelenési formáiról valamint, hogy letépje azt a nehéz és elítélő bélyeget, amit a nárcizmushoz tapasztunk. Felhívja a figyelmet, hogy a klasszikus „nárcizmus” mint fogalom, leáldozóban van és hogy a „nárcisztikusnak” bélyegzett embereket nem lehet egy darab jellegzetes, mindenkire igaz, merev patológiával jellemezni. A nárcizmussal küzdő emberek inkább egy nagy halmazba tartoznak, amely rengeteg kis részhalmazt tartalmaz, attól függően, hogy milyen típusú a nárcizmus (személyiségzavar, személyiségvonás, vagy szituatív), „vékonybőrű” vagy malignus típusú, mitől alakult ki és mikor jelenik, és milyen jellemzőkkel rendelkezik az adott személy. A nárcizmus egyrészt mint színtiszta és kizárólagos pszichés zavar nagyon kevésszer áll fent, általában valamilyen egyéb problematikával együtt (például borderline, paranoia) jelenik meg. Másrészt a nem patológiás személyiségszerveződésű nárcisztikusok viselkedésükkel gyakran a saját törékeny, önbizalomhiányos belső világukat akarják kompenzálni és ugyanúgy elszenvedői ennek a jelenségnek, mint a környezetük. A szerző habár nem mentegeti a nárcisztikusokat cselekedeteik súlya alól, és nem bagatellizálja az általuk okozható szenvedés mértékét, empatikusan felhívja rá a figyelmet, hogy valójában ők is gyakran áldozatok – a saját maguk áldozatai.

A könyv oldott és közérthető hangulatát jól mutatja, hogy a szerző a klasszikus western címe alapján jó, rossz és csúfkategóriákba sorolja a nárcizmus különféle típusait. Ez a leosztás villámgyorsan megjegyezhető ugyanakkor szemléletes mentális keretet ad a nárcizmus különféle formáinak besorolásához. A „jó” nárcizmus a megfelelő önértékeléshez, cselekvési önbizalomhoz, kezdeményezéshez szükséges alapvető nárcizmust jelöli: elvégre, ha nem vagyunk tisztában saját értékeinkkel, akkor nem tudunk kompetens, megfelelő bátorsággal és határozottsággal cselekvő emberként élni. A „rossz” nárcizmusnak már két altípusa is van. Lehet vonás alapú: ilyen, amikor a személyiség alapvetően egészséges lenne, azonban leginkább a nem megfelelő gyerekkori kapcsolatok hatására, megfelelő megerősítés elmaradása miatt a meg nem szilárdult önértékelését és bizonytalanságát a személy egy nárcisztikus, pozitívan felnagyított képpel próbálja leplezni. Ettől azonban ő maga is szenved. Szintén a „rossz” kategóriába tartozik a szituatív nárcizmus, ilyen amikor a másik emberhez képest előnyös helyzetünkből fakadólag érezzük magunkat feljebbvalónak – a szerző itt tesz egy elgondolkodtató kirándulást a személyes világból a társadalom szintjére, és bemutatja, hogy milyen szerepet játszott a politikai vezetők és a megvezetett népek nárcizmusa számos háború és népirtás bekövetkeztében. A „csúf” nárcizmus pedig a patológiás szintű nárcisztikus személyiségzavar, amely mélyen beágyazódik a személy pszichéjébe és lelkébe és szinte lehetetlenné teszi a normális életvitelt, környezetének pedig jelentős szenvedést okoz.

A szerző a nárcizmus kategóriáinak ismertetése után részletesen végigvezeti az olvasót a jelenség minden egyes aspektusán. Megismerhetjük a nárcisztikus ember alapvető viselkedését és jellemzőit, majd a nárcizmus gyerekkortól kezdve kialakuló okait és a család szerepét. Betekintést kapunk a nárcizmus fogalmának XXI. századi átalakulásába, az egyre finomodó és differenciáltabbá váló jelentésadási kategóriákba, és a társadalmi-politikai nárcizmusba. Ezután következik a nárcisztikus személyek lelki folyamatainak, érzéseinek, gondolkodásának, életterületeinek, szerelmi életének, kapcsolatainak leírása számos terápiás, közéleti és kulturális példával szemléltetve. Ezután megismerjük a patológiás nárcisztikus személyiségzavar mélységeit, az utolsó fejezetben arra kapunk számos tanácsot, hogyan kezeljük a helyzetet, ha különféle mértékben nárcisztikus személyekkel találkozunk. Csak néhány fejezetcím, az érdeklődés felkeltésének céljából, a teljesség igénye nélkül: Mitől nárcisztikus egy kapcsolat?; Grandiozitás és feljogosítottság; A patológiás nárcizmus, mint tragikus emberi sors; A kóros nárcizmus családi eredete; A hála hiánya és az örök függetlenség, Kommunikáció a mindennapokban, A csoportok nárcizmusától az egyén nárcizmusa felé.

A mű legnagyobb erőssége, hogy egy olyan hatalmas tudásanyagot és tapasztalatot, amelyet rengeteg terminus technicussal megtűzdelt csontszáraz szakmai szövegként is meg lehetett volna írni, szórakoztató és közérthető formában ad át. A könyv hangulata végig közvetlen, ironikus humorral operál. Habár a mű egyetlen problémakörrel, a nárcizmussal foglalkozik végig, a többféle megközelítés, a részletes ismertetések, terápiás történetek, kulturális, személyes és irodalmi példák mégis képesek fenntartani az érdeklődést és nem válik unalmas tankönyvvé. Természetesen azért arra se számítson senki, hogy könnyű esti olvasmányt tart a kezében – a rengeteg információ végett a mű elmélyült olvasást és az olvasottakon való elgondolkodást igényel. A mű bátran ajánlható mind szakembereknek, mind nem szakmabeli érdeklődőknek. A szakemberek számára az jó/rossz/csúf felosztás, a terápiás példák, kezelési módszerek leírása remekül segíthet abban, hogy tapasztalataikat a könyvben leírtakhoz illesszék, és integrálják a nárcizmusról alkotott tudásanyagukat a sikeresebb jövőbeli terápiák érdekében. A nem szakmabeli érdeklődők pedig megismerik ezt a széles körben emlegetett, de rosszul és felszínesen ismert problémát, megtanulhatják felismerni a nárcisztikus személyeket (akár saját magukat is) és számos hasznos tippet kapnak arra, hogyan kezeljék őket, hogy ne keseríthessék meg az életüket többé.

A recenzált könyv:  Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról (2018, AB OVO Kiadói Kft.)

Amennyiben felkeltette érdeklődését képzésünk, várjuk szeretettel, jelentkezés az alábbi linken lehetséges: